#409. Alive

Az ember sok hülyeséget, sok hibát követ el az élete során, ám ezek a hibák ösztönből jönnek, s az ösztönök soha nem hazudnak - legalábbis ezt mondják a bölcsek. Hogy nekem hazudtak-e, azt nem tudom, azt tudom egyedül, hogy egy kicsit összezavarodtam. Bár, lehet, hogy nem is ezek miatt a hibák/hülyeségek miatt, hanem egyszerűen csak azért, mert bár úgy érzem élek, ez csak egy érzés, de igazi valóság alapja elég alacsony százalékon van. Nem tudom magam miatt-e, vagy inkább a társadalom alakulása, a társadalomban felvett helyzetem miatt van-e. Lényeg a lényeg, kibököm, mért nem élek; társ. Kellene egy társ, egy olyan ember, akivel megoszthatok mindent. Azt hiszem már csak ez az egyetlen dolog hiányzik, és teljes életet élek. Ám így, mintha félig élnék. Nem tudom, lehet, csak beképzelem, de így gondolom. 

Na azt hiszem mára ennyi voltam. 

Egy idézet itt a végére:

"Find someone who isn’t afraid to admit that they miss you. Someone who knows that you’re not perfect, but treats you as if you are. Someone whose biggest fear is losing you. One who gives their heart completely. Someone who says I love you and means it. Last but not the least, find someone you wouldn’t mind waking up with you in the morning, seeing your wrinkles, and you gray hair, but still falls in love with you all over again."

#408. Friends or Family

I had two choices; friends or family.

That's two important thing in the life.

The life without family or The life without friends.

I think I choice the right way; Family. 

Because family is always with me, 

but the friends sometimes leave me 

alone. 

#407. Our Last Night Band ♡

Bolyongtam a youtube-on, zenéket kerestem, hallgattam, aztán így egyfolytában, és egyszer csak felfigyeltem egy jó klipnek tűnő kezdőképre, először nem is néztem a nézettséget, csak úgy rámentem. Hát szuper-fantasztikus zenekarra bukkantam, mint cover, mint saját számok által. 

De hogy miért olyan nagy dolog ez? Borzalmas napom volt, kicsit elaludtam; 6-kor keltem, ki akartam menni kávézni, de nem volt. Elszívtam egy fél szál cigit, bementem felöltözni, fogat/arcot mosni, töltöttem magamnak 7 szál cigit, meg tettem el magamnak innivalót, aminek a fele a padlón landolt, fésülködni nem volt időm, siettünk a buszra, alig akart beállni, szétfagytam, fájt a fejem egész nap, még most is, tiszta idegbeteg voltam, zakatoltak a gondolataim, múlt-jelen-jövő gondolatok, 2 joggal kezdtünk, amitől nem tudtam mit várjak (végül jó volt), utána film nézés; esőember. Persze, jó volt, de egész megrázó. Aztán hazajönni, és itthon is az a semmi. És mikor azt hittem, hogy végre jó lesz, még olyanok is (ok nélkül) faszok, akiktől nem várnám el. És ilyenkor, mikor teljesen kivagy, egy jó, egy számodra új zenekart találni; felbecsülhetetlen érzés. Már ezért sokkal jobb napom lett. Imádom őket. Telómra is szedem le mindjárt a zenéket, a holnapom már velük induljon! És akkor itt is a Banda egyik száma: Ismerjétek meg! Én már fél órája imádom, végighallgattam vagy 7 zenét. Nagyszerűek! 

#406.

Újabb hét telt el. Nem történt kifejezetten semmi extra. Megváltozott az órarendem, egészen más, mint volt; lesz jogom (szerdától)... kíváncsi vagyok rá, de félek, hogy elég horror lesz. Nem nagyon tudok most sokat írni. Ma lemegyünk húgommal az alapítványi bálra, megnézzük a táncot, meg talán bandázunk, majd kiderül mi lesz. Meg kipróbáltam az új körömlakkom, amit az Adritól kaptam. Nagyon szép (kék) színe van. *link*

Meg kitettem az Instagramom, (jobb oldalt, weheartit felett) akinek van kedve az kövessen be, és ha tetszenek a képeid, visszakövetlek. :) Azt hiszem egyenlőre ennyi voltam. Szép hétvégét mindenkinek!

Pusszantás. :*

#405. Korcsolyázás

Ma egészen laza napom volt a suliban. Volt 4 óra szociálpolitikám, kaptam egy 5-öst, amin  nem nagyon lepődtem meg, mert arra a dogára elég sokat készültem, sok volt a hivatalos törvény amit meg kellett tanulni, de ahogy látom sikerül. :) Megtudtuk, hogy jövő héttől változik az órarendünk, kevesebb lesz a szocpol, az egészségügyi tantárgy moduljainak óraszámai is megváltoznak, és bejön a jog. Már előre látom, hogy az valami kínszenvedés lesz (főleg, hogy újra előjön a bemutatkozás, a mit csinálnak a szüleid, meg a sok kérdés-de mindegy), de elvileg a tanár úr, aki tanítani fogja jó tanár, és általában szeretik az osztályok, ami viszont pozitív pont. Remélem nálunk is meglesz a szeretet, kölcsönösen. Szocpol után elmentünk korcsolyázni. Jó volt, de igazából (mivel nem tudok korizni) nem élveztem annyira, meg ugye az is zavaró volt, hogy még 3 csoport volt rajtunk kívül. Ám, örülök neki, hogy legalább megpróbáltam, elbénázgattam, majdnem lementem hídba, de lecsücsülni nem csücsültem (nem estem), szóval, ha azt nézzük, hogy milyen lett volna még a suliban tölteni 4 tanórát, jó volt ez a másfél óra kori. :) Tetszett. Utána beültünk Randevúba, kivételesen csak egy kapucsínót ittam, mivel nagyon fáj a fejem, és nem volt kedvem bort inni. Szóval mindennek ellenére jó kis nap volt, buszon hazafelé Andráshidától Szentgyörgyig aludtam, ott láttam szépeket, majd visszamerengtem a saját külön kis világomba. S körülbelül ennyi történt ma. Nagyon elfáradtam, azért elég sokat mozogtam, és megerőltető volt ez a korcsolyázás. 

#404. első hét, 2014-ben.

szerdai unalom, és a sonkás pizza.

Hétfőn hihetetlenül fáradtan keltem fel, nem aludtam valami nagyon sokat, talán 2-3 órát, de valahogy felkeltem. Felöltöztem csinosan, felvettem az új cipellőmet (feketét), elkészültem időben, cigit is tudtam tölteni, aztán a buszon is volt helyem, suliba meg szokásosan; nevetésben gazdagan eltelt az idő. Hivatalosan első 4 órám lett volna szociálpolitika, de mivel mindenki annyira tanulta a pszichológiát (amiből végül csak pénteken írtunk) a tanár elment egy órával előbb. Jó közrejátszott az is, hogy végeztünk az aznapra tervezett anyaggal. Ebben a lyukasórába Adrival ki akartunk menni kocsmába, de végül csak a boltba vettünk egy leakciózott Heinekent és azt nyeltük be. Suli után lementünk és a városban nézelődtünk és mentünk haza. Laza nap volt. Kedd is ugyan ilyen laza nap volt, annyi különbséggel, hogy suli után Randevúba mentünk Adrival és Petrával. Jól eloltunk ittunk egy bort, aztán szépen lassan eltelt az idő (1,5 óra) és hazaértem. Szerdán is hosszú napunk volt, de a szerda elég viccesre sikerült. Olyan dél körül úgy volt, hogy kimegyünk boltba kajáért, de inkább rendeltünk pizzát. Adri hívta a csajt, felvette, mondtuk neki, hogy milyen kell, a csaj mondta, hogy "jó" és megszakadt a vonal. Visszahívtuk megrendeltük a pizzánkat. Lementünk portára, átvettük, éhesen megyünk fel osztályba, kibontjuk SONKÁS. Adri vega, én meg nem vágok be egy egész dobozt, főleg hogy nem is kívántam. Szóval visszahívtuk a csajt, kicserélték nekünk, és 1-re meg is jött a rendelés. Bezabáltuk, jól laktunk. Szerdán is, ha jól emlékszem kínaikat jártuk. Csütörtök meg a leglazább volt, első 4 óra volt csak megtartva (hivatalosan nem lett volna első kettő, utána lett volna 4 de előre rakattuk), tehát végeztem 11:25-kor. Csütörtökön nem szórakoztunk, hazajöttem szépen 12:15-ös busszal. Pénteken meg ugye bölcsibe kezdtünk, de mindenki iszonyatosan szarul volt (front), úgyhogy nagyon hullák voltunk. Suli után nem mentünk sehova, mert nem volt kedvem, haza akartam érni, úgyhogy fél3-mal jöttem húgommal. Végig szórakoztunk a hazafelé úton, hazaérve meg elkezdtünk régi képeket nézni, meg visítottunk rajtuk. Nagyon jó képek jöttek szembe velünk, olyanok, melyekre nem is emlékeztem. 

Péntek kivételével az itthoni tevékenységem minden nap kb, hogy húztam egy kicsit a karikat, rhc, bg, meg ilyenek. Meg csak lestem ki a fejemből, szokásos weboldalakra. Valamikor 1-2 felé lefeküdtem és álmosan keltem másnap. Egyenlőre ennyi volt, ma(szombat) pedig felkeltem 11-körül, megreggeliztem, kávéztam, beszélgettünk, aztán lassan keresek valami filmet, és filmezek, vagy valami, mert nagyon unatkozok, és nincs kedvem wow-ozni. Holnap meg ugye szokásos, megyünk mamihoz. :)

#403. Holnap suli! (｡･ω･｡)ﾉ

Jaj, hogy én hogyan fogok felkelni holnap reggel 5-kor az egy nagyon jó kérdés. Nem tudom, hogy mennyire lesz nehéz, nehéz lesz-e  egyáltalán visszazökkenni az unalmas, fárasztó hétköznapokba. A korán kelés, a felébredés, a bebuszozás, buszon a zenehallgatás (egyik dolog, ami ellenben nagyon hiányzott♥), beérés Zalaegerszegre, találkozni lányokkal (ez a másik♥), felsétálni a sulihoz, bemenni spárba/lidlbe, bemenni suliba, ott lenni, a sok egymást után követő órák egészen 3-ig (kivéve pénteken), aztán órák után az idő eltöltése, mert 4-kor már sötét van, és hideg(ebb). Aztán álmosan hazabuszozni (zene♥), itthon meg körülbelül beesni az ágyba, vagy tanulni. Mondjuk a suliban eltöltött idő, az osztálynak hála jó lesz, mégis furcsa lesz elengedni a megszokottat; eddig felkeltem délután kettőkor, háromig pizsibe voltam, aztán benyomtam a gépet; facebook, we♥it, tumbrl, twitter, aztán skype, meg wow és olyan 7-8 között ráeszmélni, hogy elment az egész nap. Vagy filmezni egész nap, sorozatokat (hm.. mondjuk ez is jó lesz, mert cw-nél is véget ért a karácsonyi szünet.♥).
Mindenesetre nincs mit tenni, véget ért a szünet, muszáj lesz visszazökkenni, és menni is fog. (:

Jelenleg meg amúgy sem a suli a bajom, sőt kivételesen semmi bajom nincs a sulival (ez nagyon furcsa érzés). A legnagyobb bajom, hogy rohadt beteg vagyok; fáj a fejem, el van dugulva a fülem, folyik az orrom, és folyik rólam a víz. Természetesen a szünet végére kell betegnek lennem, ám nem értem miért, mert szerintem még szilveszterkor sem öltöztem pőrén. Mindegy. ^^"
Na jó sulit mindenkinek! Jó visszazökkenést, illetve sikereset. (:

#402. On The Road- Moovie

Megnéztem tegnap este az Úton c. filmet. Amit mindenképp tudni kell róla, hogy egy elvont művész film. Amit pedig rólam kell tudni, hogy imádom az ilyeneket. Persze ez nem az a nagyon elvont, csak egy minimálisat. A sztorija:
"Közvetlenül apja halála után Sal Paradise, egy feltörekvő New York-i író találkozik Dean Moriarty-val, egy lehengerlő stílusú, elbűvölő ex-szélhámossal, akinek a rendkívül felszabadult és egyben rendkívül vonzó Marylou a felesége. Arra ítéltetve, hogy ne beszűkült életet éljenek, a két barát megszakítja minden addigi kapcsolatát és útra kel Marylou-val. Éhezve a szabadságra, a három fiatal elindul, keresvén a világot, új találkozásokat és önmagukat"
Nos, összességében nekem nagyon tetszett, és a vége, a legjobb volt. Valahogy magamat láttam Sal-ben (ha valami megnézi rájön, hogy miért). Egyébként talán semmi problémám nem volt a filmmel, szóval tőlem kapott egy 10-es szavazatot. 

#401. újévi "fogadalom"

Eldöntöttem, hogy nem fogok utáni senkit, nem fogok haragudni senkire, nem fogok foglalkozni azzal, hogy ki utál, s ki nem. Kidobom az 'úgy állok az emberekhez, ahogy ők hozzám' hozzáállásomat. Több okból. Egyrészt nem, én nem az az ember vagyok aki azért bunkózik másokkal, mert ők is bunkóznak velem. Én élvezni akarom az életet, a barátaimmal lenni, vagy, ha kell egyedül, de nem akarok időt pazarolni arra, hogy utáljak valakit. Az nem megoldás semmire. Persze, ez még nem azt jelenti, hogy elfelejtek minden sérelmet, de nem fogok azokon gondolkodni, emlékeimben ott lesznek, de 'elhagynak' és esetleg vissza akarnak jönni, azt nem fogom kéz-pénznek venni. Szóval igen a megbocsájtok, de nem felejtek mondat megfelelő lesz, elvégre nincs minden elfelejtve annyival, hogy 'ne haragudj', s természetesen azért nem az az ember vagyok aki hagyja, hogy játszanak vele, már nem.

incs kedvem napokat azon agyalni mi történt a múltban; mit tettek ellenem, mit tettem én emberek ellen, mit rontottam el, minek mi lett a következménye, hogy kinek a hibája volt. Nem érdekel. Aminek vége van annak okkal van vége, ám, nem tudhatom hogy mit is jelent a vége. Ellenben azért, mikor '

Mellesleg csináltam muzsikát, fent van. :D
Visszatérve, vegyes ám inkább kellemes érzés visszaolvasni a livejournalos f.szságokat (:

#400. búék.

helloo (:  mindenkinek boldog új évet!

A húgommal, és a közös barátainkkal töltöttük az estét-éjszakát-hajnalt. Először lementünk a központba, ahol volt zene, pia, meg kb 50 ember; leültünk a parkba, beszélgettük. Az elején annyira nem érezte jól magam, aztán a lányok hazaugrottak pezsgőért, és amint átléptünk a 2014-be megjött a kedvem (és nem, nem az alkoholtól, mert egész este folyamán a pezsgő volt az első ital, amit ittam, aztán meg itthon egy fél sört). Már ma volt, mikor hazajöttünk ismét, boldog új évet kívántunk anyuéknak, kettő óra felé elkísértük haza az Annát, aztán sok agyalás után (hova is menjünk?) lementünk a tóra. Ott már teljesen jól éreztem magam, elökörködtünk, beszélgettünk, tényleg nagyon jó volt, annak ellenére, hogy még oda se olt kedvem kimenni. Olyan 5-körül értünk haza, aztán én lefeküdtem a többiek meg még elvoltak. Ma meg délután bevittük a buszra a Mesit, aztán, mikor hazaértünk mentünk is ki a mamihoz. Ott ettünk lencse levest (?- főzelék, inkább), mert már jó régóta betartjuk ezt a hagyományt, hogy a lencse meghozza a szerencsét, a pénzt, meg tudom is én még mit. Beszélgettünk, koccintottunk pezsgővel, ahogy azt illik. Szóval az első nap tökéletesen telt. (: