#362

8 nap múlva szalagavató, jövő héten pénteken. A tánccal végeztünk, már csak a szépítés van hátra. Jó lesz. Durva, de mégis összeszokott az osztály, most 2013-ban legalábbis már teljesen. Nincsenek klikkek. Mindenki nevet mindenkivel. Kicsit hiányozni fognak, azt hiszem. :) 

Castle:

Minden ember felépíti élete során a számára legtökéletesebb kastált, amiben él, és alkot. Mindenkinek más, és más vágyai vannak, és mindenki próbálja a legtöbbet kihozni magából. Azt hiszem, van, akinek épp most dől össze a kastélya, amit épített, önmaga és más által... Ám van olyan is, aki épp most építi a tetejét, és már csak a szebbé varázsolás van hátra. Jelenleg úgy hiszem én az utóbb lennék. Kezd minden rendbe jönni, mint az iskolában, mint a magánéletben. 

#360. heloszijadepresszió

Akkor most újra keveredjünk össze, újra érezzük a múlt kínzó pillanatait, jöjjenek fel a fájdalmas emlékek, melyek az évek során egyre csak nőnek. Utálom ezt, jó lenne ha már tudnám uralni ezeket az érzéseket, de szerintem soha nem fogom tudni, mármint ennél jobban soha nem. Legszívesebben üvöltenék, elfutnék a világ elől. Nevezzenek gyávának, vagy akárminek. Nem érdekel. Ilyenkor januárban mindig ez van, ezt már valahogy észrevettem. Ráfoghatnám egy emberre, vagy kettőre, de az az igazság, hogy majdnem minden ilyen nagyobb 'fájdalom' januárban kapott el... Persze erre rásegít, hogy januáronként mindig 30STM-et hallgatok, ami még jobban felhozza a régi emlékeket, de nem tudok ellenállni Jared hangjának (><)

Amikor egy régi jó barát jön veled szembe, és míg egymás mellé nem kerültek a szemedbe néz, látod benne a keserűséget... aztán melléd ér... elfordítja a fejét, és köszönés nélkül elmentek egymás mellett. Na, ez a halálom, és ma ezt így kétszer is átélni. Utálom. Főként magamat, hogy teszek olyat amit nem kéne. Persze, az is plusz, hogy mindig olyannal foglalkozok, akivel nem kéne... mert nem érdemli meg, de valahogy úgy vagyok vele, hogy velem sem foglalkoznak különösképp... és szar, ezért akivel nem foglalkoznak, azokkal én foglalkozok. Sorolhatnám a neveket, mint ahogy az évek során tettem, de nem érné meg. Ah faszom, utálom hogy ilyenkor akaratom ellenére képzelem el, hogyan kéne meghalni. Hogy ilyenkor mikor mosolygok akaratom ellenére eszembe jut, hogy nem kéne. Hogy feljönnek a régi emlékek. Utálom a változást, az idő múlását, a régi barátok, és a saját magam változását.
És ilyenkor úgy tudom utálni, hogy nem látszódnak a negatív érzelmek rajtam, hogy senki nem veszi észre, hogy senki nem kérdezi meg, hogy mi van... 

#359. hétvége ♡

Hát erről azt hiszem muszáj írnom, mert komolyan már régen éreztem magam ennyire jól egész nap, és hó, nagyon szuper volt. Kezdjük azzal, hogy haverokkal már megbeszéltük pénteken, hogy fogjuk magunkat és elmegyünk szánkózni, meg hülyéskedni. Hát ez sikerült is, elmentünk először a bocidombra, de tulajdonképp megmásztunk egy hatalmas dombot a semmiért, mert nem volt lenyomva a hó, szépen megfogtuk a szánkót, ráültünk és belemélyedtünk az egyébként térdig érő hóba. Aztán úgy döntöttünk elmegyünk a játszótérhez, igaz, hogy kisebb domb, de jobb, mint a semmi. :) Mikor odaértünk még volt ott pár kisgyerek, akiket (gondolom) az anyjuk fényképezett, de csinált vagy ötven képet egy gyerekről. Megbeszéltük, hogy azt várja mikor potyog össze szegény, szerencsétlen gyerek. Mi 10-en voltunk, ebből 4 lány, meg 6 srác. Szóval volt bőven fürdetés, volt aki a hó helyett a betonon landolt. Engem is a hóba akartak dobni, csak kiderült, hogy le van ott járva, de mindegy. Szánkóztunk, akkor ezek az állatok hoztak egy kukás-zsákot, na az szépen csúszott. :D Többiek azt csinálták, hogy futottak és ráugrottak, na abból is voltak szép esések. Kb 5-kor jöttünk haza, szétfagyva. Levetkőztünk, és anya csinált teát. *-* Akkor volt az alapítványi bál 8-kor, oda is lementünk, mert egyik haverunk táncolt. De hát maradjunk abba, hogy ez valami nagyon bénaság volt... és nem azért mert sokan voltak, sok embernek is meglehet tanítani. Olyanok voltak, mint a járó-kelő szobrok, érzelmek nélkül. Oké, hogy tuti izgultak, de ez azért tréé volt. Hazajöttünk, lementünk lyukba piáltunk beszélgettük. Aztán elmentünk Studioba. :D Na ott valami hatalmas jó buli volt. Nem nagyon kell részletezni; táncoltunk, ittunk, meg táncoltunk. ♡ Hazafelé éhesek voltunk, meglátunk az Albán pékségbe. Bekopogtunk az ablakon jön a srác, hogy csak 6-kor nyitnak. Aztán rábeszélten, hogy engedjen be minket, bementünk a hátsóajtón. Adott nekünk kaját, ilyen croassaint, pizzát, meg valami mást. Kérdezzük mennyi lesz, azt mondja erre menjünk szépen haza, siessünk, mert a hó miatt rossz az út. Szóval nem kellett fizetnünk. Csodáltam, hogy a Lala nem ad neki semmit, de utána mondta, hogy tulajdonképpen a főnöke a csávónak. xD Beszálltunk kocsiba hazafelé megzabáltuk a kaját, ami valami hihetetlenül finom volt. *-* nagyon rég ettem ilyen finom kaját.♡ Aztán így kb. ennyi volt. Hazajöttem és aludtam. 

Szóval nagyon fasza nap volt. ~♡

357. Koala

Megváltozott. 

Okosabb lett. 

Gyorsabban forog az esze.

Helyesebben ír.

Kedvesebbnek tűnik.

Újra bele tudnák szeretni.

De elment. 

És még így is imádom.
Sőt. Okosabb lett, mint gondolnám..

356. Első nap az új évben

Kezdjük azzal, hogy borzalmas volt. Egyrészt az éjszaka folyamán alig aludtam valamit, pedig már korán, tíz órakor lefeküdtem. Ha összeszámolom, akkor, ha szerencsém van, talán három és fél órát aludtam. Az ébresztőmre is hamar felkeltem. Felöltöztem, arcot mostam, kimentem kávézni, és cigizni, aztán összepakoltam a cuccaimat. Mielőtt még valaki hanyagnak gondolna, kivételesen, 'felkészültem' a napra. Bár nem volt nagy készülési tennivalóm, két füzetet dobtam bele a táskámba, szerencsémre laza nap a csütörtök. Buszmegállóba is időben érkeztünk, és küldtek nekünk egy icipici tragacs buszt. Na de azért volt helyem. :) Befelé beszélgettünk, szinte mindenki a szilveszteri élményeket osztotta meg. :) Suliba... semmi nem volt. Jó, magyaron novellaelemzést kellett írni, egy borzalmasan szar novelláról, aminek persze, van tanulsága, de olyan szinten leszartam, hogy írtam egy oldalt és beadtam. Különben is, ha 5 oldalt írok akkor se tetszik ennek a nőnek és csak 3-ast ad... (közbe meg mindig azt mondja hogy annyira jó a stílusom, meg a fogalmazásmódom)._. Meg elvileg a helyesírásom is jó, de arra is mindig csak 4-est ad, szóval úgy konkrétan b*ssza meg. ^^" Egyébként utálom a nőt. A tipikus, hogy a suliban semmiről nem szól (vagy csak ritkán), inkább a facebook-on ossza meg a fontos dolgokat. Meg ugye én nagyon ellene vagyok annak, hogy a diáknak azt kell gondolnia, amit a tanárnak. Én a magam részéről tudom, hogy attól még, hogy egy műben a tél közeledte van leírva, nem feltétlen a halál közeledtére kell gondolni... de mivel tanárnő drágát arra tanították, ezért minket is arra kell tanítani és nem érettségin sem a te véleményedet kérdik (ő szerinte, és még nem tudom), hanem azt amit ő megtanított nekünk. Borzalmas. Tulajdonképp senkinek nem lehetnek saját gondolatai, mert az nem az, amit ő gondol.

Na, de majd úgyis lesz valahogy. Egyszer talán. (:

Szilveszter és 2013

Ricsis, Szandis (: 

Nos, úgy döntöttem erőt szedek magamon, és leírom mily tökéletes is volt a szilveszteri buli. :) Mint mindig, most is sok emberrel mentünk. A suliban volt megtartva batyus buliként, magyarul azt ittál/ettél, amit te vittél. Hivatalosan 9-kor kezdődött a buli, mi fél10-re értünk oda. Az első fél órában szinte nem volt semmi extra, pára már az alkohol hatására ropni kezdték, de nem valami nagyon sokan. Aztán 10 órakor beindult a buli. Mindenki táncolt, szórakozott, a zene is egyre jobb lett. Ugrok kicsit. A legjobban az tetszett, hogy 2012 utolsó öt percére benyomták a Tankcsapda: Mennyország turist c. számot, amire egy hatalmasat tomboltunk. Tényleg mindenki ugrált, meg minden. Nagyon élveztem, és végül átléptünk 2013-ba. Mindenki koccintott a másikkal, átmentek az emberek mások asztalaihoz. Aztán még táncoltunk, és fél4-kor hazaindultunk. (:

Nem tudom írtam-e már, hogy a 2013-as az én évem lesz. Hogy miért? Nem tudom, a 13-as a szerencseszámom, 13-án kezdtem írni, 13-án mindig jó napom van, még akkor is, ha péntekre esik. ^^"

Néhány kívánságom azért van erre az évre, melyeket képekben most megosztok veletek is. 

 
 
 

 
  
  

Azt hiszem egyenlőre ennyi. (: