#416. Az emberek változnak..

Az emberek változnak, felhagynak régi szokásaikkal, majd újba kezdenek. Elhagynak régi barátokat, kapcsolatokat, majd újra építenek egyet, kettőt, akármennyit. S mindenki ezt csinálja, nem törődve másokkal, ha valamit megunnak, kidobják, ha valami már régi, úgy szint. Sokan nem ismerik a felújítás, újrahasznosítás szót, ha valami tönkremegy nem akarják megjavítani; lusták. Túl lusták ahhoz, hogy átbeszéljék a dolgokat, őszintén, hogy elmondják az érzéseiket, elmondják a bánatukat, azt, hogy mi zavarja őket. Inkább elhajítják messze azt, ami nem megy, és soha nem mennem többet arra. S ha egy elhajított baba, mégis visszakerül a szép, új babák közé, akkor közösen nevetnek rajta, hogy vissza mert jönni, hogy változtatni akart, hogy nem tud belemenni a döntésbe. A döntésbe, ami nem is volt döntés, ami még annyit sem mondott; "viszlát".

Épp azon gondolkodtam, vajon mit csinálhattam rosszul, mit rontottam el. Eddig a sors mindig összehozta a vele fűződő barátságom, aztán ez egyszer csak megszakadt, fél év-vagy egy év múlva a sors őjra munkálódni kezdett, megint minden jó volt, aztán megint semmi. Ez még lezajlott jó párszor, s most megint 'semmi' van. Megint itt tartunk, és bármennyire is nehéz elengednem akárkit; kénytelen leszek rá. Bármennyire is fontos nekem, nem fogom tovább bírni a terhet, hogy hiányzik, el kell engednem, csak az a "viszlát" az valahogy úgy hiányzik. Úgy valahogy sokkal boldogabb lennék; legalábbis úgy érzem, mindenesetre biztos lennék abban, hogy vége, elmúlt, a barátság nincs többé.  

#415.

→ Kivételesen egész jó hetem van és a kedd kivételével egyik nap sem kellett bent maradnom 16:15-ig。

→ Pénteken tönkrement a headsetem, úgyhogy azon a keddi napon megpróbáltam pótolni, de sajnos nem sikerült, mivel biztosan nem fogok kiadni egy fülesért 7000 ft-ot, amit ráadásul ki se tudok próbálni, akkor inkább rendelek netről, inkább jöjjön meg egy hónap alatt, de tutikurvaisten, hogy nem fizetek érte ennyit, főleg, hogy ami jelenleg tönkrement az igaz; 5 éves, de 1700-ért vettem, és panasonic, sz'al nem is szar。

→ Eddig *lekopogja*, egyik nap sem aludtam el, mindig időbe elkészültem, és viszonylag (ma kivételével) lazára kaptam a figurát, azaz simán elmentem kis surranóba cicagatyába meg egy pólóba. :) Ez az elmúlt időszak után furcsa ! volt tőlem, de ma azért szépséges voltam。

→ Hm. Pénteken mégsem megyünk buliba, mivel rájöttünk, hogy még igen hideg van ahhoz, hogy kifutkározzunk cigizni, hogy egy harisnyával vegyünk fel szoknyát, és ahhoz is, hogy az első busz indulásáig eltöltsük valamivel az időnk, mivel az első busz fél7-kor megy, ami nagy szívás。Meg ráadásul a buli korhatára csupán 16+, ami azt jelenti, hogy tele lesz fiatal picsákkal, és erre nekem nincs szükségem sem。

→ És azt hiszem, egyenlőre ennyi, majd még ha lesz valami jelentkezem, addig is peace & war ! Pusza (:

#414. [wow] ! imposible: ᵐᵃᵈᵉ ᵐᵞ ᵈᵃᵞ

 made my day !

Na ma történt meg az, amire legvadabb álmaimban sem gondoltam volna. Össze"futottam" egy lövőivel wow-on. Beszarás volt az egész. A rövid lényeg, hogy úgy döntöttem húzom, egy kicsit a mage-em (persze, ez nem jött össze), aztán bevettek egy guildba, elkezdtünk beszélgetni, ki hány éves, merre lakik, aztán lezajlott a párbeszéd, amit én persze printeltem, mint az állat, röhögtem, minden bajom volt. Ilyen véletlen manapság igen ritka. Amit ti ebből nem fogtok tudni (a csatolt képből), az az, hogy ő egy általános iskolás osztálytársam, gyakran összejárunk/jártunk inni. (...) Szóval azt hiszem ez volt a nap fénypontja nálam. Főleg mivel egész nap csak game volt. Viszont aminek örülök, a Dk-mat is tudom kezelni (hála az Addon-nak), a pap is jól halad, mint pvp, mint pve részen, szóval amúgy minden zsír. 

Beszarás, vicces, hihetetlen, de mégis igaz. Íme a párbeszéd: -> 

Nagyításért katt rá!

#413. A tavasz jelei

Imádok úgy felkelni reggel, hogy süt a nap. Remélem már rég véget ért a tél, mert már nagyon hiányzik a jó meleg időjárás, mikor nem kell kötözött sonkaként beöltözni a hideg elől, és mikor már simán lehet tornacipőbe sőt balerina cipőbe járni, elég egy hosszú farmer/cicanadrág, elég egy póló és arra felvenni egy vékony pulcsit. Jajj, de hiányzik. Bár a jelek már megvannak, tegnap hazafelé tapasztaltam már pér vadmotorost, ami elengedhetetlen ilyenkor, tavasszal. Ráadásul a Launer már a parkban olvasta a könyvét. Senki nem volt idegbeteg, mindenki mosolygott, talán már valóban jön a tavasz. 

És ismét csak rájöttem, hogy tán a Valentin napnak itt, Magyarországon semmi értelme nincs, de mégis olyan jó volt nézni, még így szingliként is, hogy a fiúk/férfiak/idős bácsik lufikkal, rózsacsokorral, csokival, és üdvözlőlapokkal várták kedvesüket. És persze, nem az ajándék a fontos, ahogy karácsonykor sem az lenne a fontos, de az embernek - főleg, ha nem számít rá-, ez olyan nagy örömet tud jelenteni. (: 

Tehát remélem minden szerelmesnek jól telt a pénteki napja, és azt a köteléket, ami köztük van, egy február tizennegyedikei napon kicsit megszorították, s talán a már-már kihunyni látszott láng, újra lobog. ^^ 

/díszítősor - más téma/

Február 22. Szalagavató. Most már biztos, hogy megyünk, bár nem annyian, mint az elején terveztük, de 4 fő megmaradt. A napokban nem volt nagy kedvem menni, de végül mégis kedvet kaptam hozzá. Több okom is van; egyrészt, most biztos nem fog senki egyedül hagyni, másrészt; régen voltam bulizni, harmad részt; velük (<3 b="">) még egyáltalán nem voltam bulizni, és negyedrészt; mivel Deákos szalagavató, biztos lesznek jó faszik. 

#412. Valentin nap(?) -> inkább egy kellemes péntek !

A borzalmasan indult hetem végül elég jól végződött (persze, még nincs teljesen vége, de már péntek van , ami ezt jelenti, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk!), aminek nagyon örülök. Egyrészt, szépen sütött a nap, meleg volt, a környezeti körülmények tökéletesek voltak, a bölcsibe is jól éreztem magam, aztán a lyukasóra is jól telt, az ofővel az új órán sem írtunk olyan sokat, ráadásul még a pszichológia is jó volt (mint kiderült végeztünk az anyaggal, tehát szerdánkét filmezni fogunk) meg a tanár 20 perccel előbb engedett el minket. Aztán szépen lassan leballagtunk a buszmegbe (...) Miután a lányok elmentek egyedül beálltam a buszhoz (megálló-szám-hoz) aztán onnantól a Milánnal egészen lövőig kockultunk - WoW (szóban) - még meg is jegyezte, hogy ez most jól esett neki, mert ennyit még nem kockult (még mindig szóban), mint most. Aztán haza jöttem itthon is tök jól elbeszélgettünk anyuval, húgommal. Szóval ez egy sikeres, boldog napnak mondható. :) Nos szóval mindenkinek további kellemes hétvégét !

Adrival puszilunk mindenkit !

 - avagy Valentin Napi kép a szingliktől!

 Peace & Kiss ( ˘ ³˘)♥

#411. Első igazolatlan, ojee~! [komb. idegesség levezetés]

Büszkén jelenthetem be (igen, büszkén, mivel azért kaptam/tuk mert ki mertünk állni magunk mellett..), hogy ebbe a suliba is megvan az első igazolatlanom... A lényeg, hogy tény, Adrival mi pofázunk a legtöbbet, de hogy ennek a picsának mindig csak mi szúrjuk a szemét, még akkor is, mikor mindenki más pofázik.. na mindegy, a lényeg az volt, hogy valamin felröhögtünk, és a tanár (előbb említett picsa) megmondta, hogy menjünk ki óráról -ilyenkor természetesen nem szoktuk betartani a 'parancsot-, ám mikor már harmadszorra mondta, (meg még két picsa osztálytárs is beszólt) akkor eleget tettünk a kívánságának, és 45 percre elhagytuk a termet. [ezek után még ő volt felháborodva, pedig előtte még csak ismételgette; "legalább csönd lesz" "menjetek ki nyugodtan" "nem lesz belőle semmi probléma" -azt hitte nem megyünk ki. De hát ki az, akit ha így elküldenek a picsába, akkor azért ott marad és vár... -nem tudom, de nem mi.]

Az egészben ténylegesen a következők zavarnak a legjobban:

1. képmutatóság: Nagyon tudom utáni, és felbaszta az agyam, hogy pont az a két pics osztálytárs szl mág be, akik szintúgy végigpofázzák az összes órát.

2. egyenlőtlenség: Ha mi csinálunk valamit (nevetés, órára pillantás, vigyorgás) egyszerre lekúr minket a nő, de azt, mikor fészbukoznak, olvasnak, játszanak, és zenét hallgatnak elnézi.

3. NE hozza be a tanár az otthoni problémáját az iskolába!Meg ugye a tény; 24 ember van az osztályban, és ezen embereknek 100%-a, ismétlem SZÁZ SZÁZALÉKA LÁNY! Tudniillik, ennyi már bőven sok egy osztályba (első sorban a piros betűs napok, meg akkor még veszekedés: otthon-barátok között-netalántán pasikkal...) Meg alapból is csak úgy random vannak olyan napok, mikor nincs kedve az embernek semmihez, mikor okkal (néha ok nélkül) elküld mindenkit a picsába.

Szóval összefoglalva, nevettünk, kiküldött, kimentünk, 45 perc múlva visszajöttünk, és még neki állt feljebb... Egyébként sem bírtam ezt a nőt, mert idegesít, emberileg persze aranyos, de mint tanár... bitch please, inkább ne... na de a lényeg, hogy ezek után meg végleg elvágta magát nála. Plusz indok persze, hogy mi lehet, hogy nevetgélünk az óráján, de hogy eddig mindkettőnknek minden dolgozata 5-ös, ellentétben a többiekkel, az kurvasiten, és nem,  általában nem puskázok.

Unom a hétfőket, unom a keddet..

#410. the big question's answer.

Nem azért nincs barátom, mert nem akarok, vagy mert ilyen-olyan vagyok. Azért nincs, mert akárhányszor bepróbálkozna valaki elküldöm, mert még mindig azt az egy embert szeretem, akit vagy hat éve szeretek.És amíg nem tudok továbblépni, (márpedig nem tudok), addig baszhatom. Mert akárki fog odajönni hozzám, az nem ő lesz, azaz nem fog kelleni. Oké, hogy alapból is ilyen-olyan vagyok... ha nem olyan lennék amilyen vagyok, hanem valami szupi-dupi csajszi, akkor nem itt lennék, nem wowoznék, nem gitároznék, nem hallgatnék rock zenét, nem káromkodnék, nem lennék önmagam... hanem épp a plázában shoppingolnék, cukcsin beszélnék, három faszim lenne; reggelre, délre, estére. Más lennék.
És nőies vagyok, elég nőies vagyok ahhoz, hogy összetudjak hozni valamit, ha nagyon akarok. DE úgy néz ki egyenlőre nem akarom annyira, csak úgy, mint a cigiről való leszokást sem akarom egyenlőre, mert még szükségem van arra a meggyújtott szálra. Nem akarok megváltozni, azt akarom, hogy olyan embert találjak, aki így fogad el.

Nem vagyok felkészülve rá.