2010. szept. 28.

2010. szeptember 28

Hát ilyen szar napot sem kívánok senkinek. Bár... igazából jó napom volt, sulit illetően biztos, de ezek az érzelmek amik lezajlanak bennem. Nem értem meg magam... újra.
Földrajzon mostanában társadalom földrajzot veszünk, és akárhányszor szóba kerül az átlagos életkor, ami ugy 67 év, eszembe jut Az a két ember... (meg még több, de ők ketten ! ) akiknek nem hogy a felét, talán még a negyedét sem élték meg. :( Német Bolgárka, Hegyi Lénárd. R.I.P

Amúgy kaptam matekból egy 3-as.
***
Hétvégén meg MondoCon lesz, és hugommal megyünk. *-* már várom..
***
ŐT meg 3 éve imádom. És lehet, hogy még most is szerelmes vagyok belé... Úgy gondoltam, hogy már nem. De mikor megláttam hétvégén... előjött minden... (nem ex, csak első szerelem.)

2010. szept. 19.

idézetek.

Szokásomhoz híven most is facebook-ozok, és megnézem a napi ezt azt amazt... a mai napra ezeket mondja:


"Ahogy lassan felnövünk, megtanuljuk, hogy az az ember is (akitől nem is várjuk) okozhat csalódást. Összetörik majd a szíved, talán több,mint egyszer..és napról-napra nehezebb lesz. Te is összetöröd majd másokét,szóval emlékezz majd, hogy neked milyen érzés volt! Harcoln...i fogsz a legjobb barátaid ellen..sőt,előfordulhat, hogy beléjük is szeretsz. Az új szerelmed vádolod majd egy régi hibái miatt. Sírsz majd,mert az idő túl gyorsan telik,és elveszítesz valakit,aki közel állt hozzád.Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy,mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc,amit szomorúan töltesz,az egy perc boldogság..amit már sosem kapsz vissza!"

"Egy csók annyira egyszerű dolog, hogy szinte fel sem tűnik. De ha jobban szemügyre vennénk, megláthatnánk, hogy minden csóknak megvan a sajátos jelentése. A művészet az, hogy meg tudjuk fejteni azt a bizonyos jelentést. A csók különböző emberek számára különböző tartalommal bír. A jelentés végső soron attól függ, aki a csókot adja és aki a csókot látja. A csók aktusa mindig ugyanaz. Mégis minden csóknak megvan a maga sajátos jelentése. Kifejezheti egy férj soha nem szűnő rajongását vagy egy feleség mélységes megbánását. Jelképezheti egy anya növekvő aggodalmát vagy egy szerető lángoló szenvedélyét. De akármit is jelentsen, minden csók egy alapvető emberi szükségletet tükröz. A másik emberhez való kötődés igényét. Ez a vágy olyan elemi erejű, hogy mindig megdöbbenünk, mikor egyesek mégsem értik meg!

 "i don't care about you
if you don't care about me
we can go our separate ways

if you want to.." 

"A dolgokat mindig a nevükön kell nevezni. Ha félsz a névtől félni fogsz magától a dologtól is. (Albus Dumbledore)"




2010. szept. 6.

gondolatok2

Újra én... ki más?
A mai napom elég furcsára sikeredett. Reggel buszon beült mellém Tibi, így legalább nem kellett hülyéket magam mellé engedni, (bár Tibi is hülye, de nem olyan szempontból) Úgyhogy volt összenézés a buszon. Kérdezte melyik busszal megyek haza, mondtam neki, hogy a 2:10-essel. Erre ő csak annyit mondott, hogy jöjjek a fél3-assal, mert ő is avval megy. Azt mondtam neki, hogy oké.

Suliban nem volt megtartva az első óránk, mert a tanár nem volt suliban, így Annával, Petrával és Sanyival voltunk a tükrös résznél. Nagyon jól elhülyültünk... Petra leejtette az 50-ét, és rálépett, hogy a Sanyi ne tudja elcsórni. Aztán közbe hátrarúgta és nem látta meg, akkor meg elkezdte nézegetni a cipője alját, hogy "ráragadt, vagy mi?" *nevet* mókás volt.
Amúgy meg elvoltunk, hülyéskedtünk, a tesi óra is jó volt. Németen megírtuk a bemenetit, és úgy javítottuk ki, hogy a tanár kiosztotta felcserélve, aztán hangosan mondta a helyes válaszokat mi meg odaírtuk hány pont lett. Az enyémet azt hiszem Kiara javított, ő egy i-s csaj. 14 pontom lett (a 31-ből) állítólag a legtöbb pontot elérő embernek 15 pontja lett, nem is az a lényeg. Az enyém 45%-os lett, és legalább a Petráénál jobbat írtam; neki csak 11 pontja lett.

Hazafelé busszal Szandi mellett ültem, Juli meg mellettünk állt és mókáztunk, jó is volt. Aztán a buszmegállóban elkezdtünk azon gondolkodni, hogy melyik busszal menjünk, tudni illik, mostanában hülyék utaznak a 2:10-en. Végül úgy döntöttünk marad a fél3-as. Közben találkoztunk Gerivel, megszekált a Tibivel, aztán Szandi véletlenül előhozta a Misit, akkor Geri még jobban kiakadt, hogy "mi van, szendvics?"

Végül elmentünk a plázába, majd Julit otthagyva visszamentünk a buszra. Buszon leült mellém a Tibi, azt hazaértünk.

***

Közbe felhívtam aput, hogy megvárom és bemegyek vele boltba. Épp indultam el a parkból, mikor jött a flexes busz. Tudni illik misi is avval jár. Láttam, köszöntem neki, ő meg nyögött valamit és lelépett, mondom, oké; leszophatsz.

***

Olyan rosszul vagyok egész nap. Nem tudom mitől, de tesin majdnem hánytam. Akkor utánna majdnem elájultam, egyszer melegem van, másszor fázom. Az előbb úgy görcsölt a hasam, hogy azt hittem meghalok. Viszont mióta ezt írom, azóta már jobb lett.
Nah, ennyi voltam. Pápá.
*Three Days Grace: augusztus 30 óta szeretem őket. Nagyon jók.*

2010. szept. 5.

17. post

Szép jó estét!
Nos, újra gondolatokat szeretnék megosztani veletek. Nem igazán értem, hogy mi ez az egész, hogy mi van mostanság az emberekkel, de azt leszámítva, hogy van egy ember, aki mostanában nem olyan, mint szokott, mert most ő olyan, mint amilyen a többi ember szokott lenni, és a többi meg olyan, mint amilyen ő volt. Azt hiszem ez most egy értelmetlen mondat lett. Máshogy viszont nem tudom megfogalmazni.

Viszont lemondtam róla. Az egészről. Talán még a barátságról is... nem tudom. Viszont 60%-ban érzem, hogy az lesz az utolsó emlékképem róla, ami jelenleg is a szemem előtt hever. Mennyire végig gondoltam a döntéseim, hogy csináljam-e vagy sem. Megcsináltam, és nem. Nem bántam meg. Semmit, és nem is fogok. Ha így kell lennie, hát legyen, nem érdekel. Zavar, bánt, de nem tudok mit csinálni. Nem akarok senkinek sem könyörögni. Azt hiszem ez nem az én feladatom.

Úgy bánt, hogy nem mentem fel meccsre. : (  De itt volt Kató, és reggel nagyon álmos voltam, ma délután meg mentünk a mamihoz. Remélem, hogy nem fog megharagudni. Nem viselném el, ha vele is azt kéne csinálnom, mint előző bejegyzésben említett személlyel. Őt valahogy nem tudnám leszarni. Nem tudom miért, de jó barát.

___________

Mellesleg a tegnapi napom nagyon jó volt. Leszámítva azt, hogy Kató meglépett kocsmázni. Igaz, hogy 70%-ban kinn áztunk, és fagyoskodtunk az esőben, de olyan jó volt. : )
Na, meg agyon visítottam a fejem... kijött a lagziból egy faszi... és akkorát rotyanott, min a k.rva élet. Komolyan nagyon brutális volt. Ott a járdán elkezdett sétálni, aztán puff. xD Nagyon vicces volt.

Nah, ennyi voltam. Jóéjt.

2010. szept. 1.

első nap a 10.a-ban. :)

Hm, első napom volt a régi-új osztályommal. Az egész napom fergeteges volt, körülbelül végigröhögtem. :) Tényleg nagyon jó volt. Már a reggeli buszozás, sőt még a második ember akit megláttam az utcán, még miatta is nevetéssel kezdtem a napot. :)

Reggel elég jól fel tudtam kelni, bár mondjuk 2-ig ébren voltam, aztán utána 4:45-kor felébredtem arra, hogy rémálmom volt. Annyira nem is volt rémálom, az volt, hogy Ádis (*-*) itt volt a városban, és egy nagy csapattal ott volt tőlünk pár méterre, aztán megcsörgettem, és idejött. És közben fel akartam hívni anyut, hogy meddig maradhatok kinn (mert már este volt..) aztán mikor elővettem a telóm láttam, hogy 23:_ _ valamennyi volt, és még nem hívott. Aztán hirtelen megjelent a mami biciklivel, és elesett. (mami nem tud biciklizni való világban.)
**
Buszon is nagyon jól elhülyülnünk. :) Suliban meg beültem Nikcs* mellé. *-* és most ő a padtársam. <3 :)

Órarendem fenomenális. Nem lesz 7 órám. *-* : DD
És van 3 új osztálytársunk, egyik még nem annyira szimpi, de majd elleszünk. ^^"
Mára ennyi, majd jelentkezem. Puszipá*