#487. Régi zenék ❤

Mennyire furcsa, hogy az idő múlásával csupán néhány nagyobb ismeretséget szert tevő bandára emlékszem, holott, rohadt sok olyan bandát hallgattam, akik annyira nem népszerűek, mégis nagyon jó az amit, és ahogy csinálnak. Meg persze az is furcsa, hogy régen folyamatosan ment a visuel kei, meg j-rock, j-pop, mostanra meg már szinte el is felejtettem, hogy mit miért hallgattam, vagy, hogy miben, mi tetszett. Most is csak azért írom ezt, mert épp böngésztem a zenéket, mikor eszembe jutott, hogy csináltam még anno egy word doc-ot, hogy mindig emlékezzem a bandákra, és így előszedtem, megnéztem, és kicsit le is sokkolódtam, hogy mennyi jó rock zenét hallgattam, amiket ma már nem, vagy ritkán hallgatok. Úgyhogy úgy gondolom, kell egy post ezeknek a zenéknek, igaz, hogy csak fel vannak sorolva, ismeretségi dátummal, de megosztom itt. Ha itt vagy és olvasod, akkor kukkants bele, hátha megtetszik valamelyik. :) 

Hinder: 2011. Január 6 | The Post War: 2010. November 10 |
Zeromancer: 2010. ‎Április 28.  | Three Days Grace: 2010. Szeptember 1 |
30 Seconds to Mars: 2010. Január 5 | Linkin Park: 2010. Július 25 |
Skillet: 2010. Június 13 | Marilyn Manson: 2009. Április 26 |

KAT-TUN: 2008. Július 2 | NEWS: 2008. Október 12 |
The GazettE: 2009. September 9 | Girugamesh: 2010. Május 16 |
D’espairsRay: 2010. Április 23 | Hyde, Gackt: 2008. Szeptember 13 |
Matenrou Opera: 2010. Junius 26 | 

#486.

Megint egész régen írtam utoljára s azóta, be kell valljam, jó sok miden történt. Először is lett munkám, jelenleg a CCC cipőbolt a második otthonom. Tizenkét órás munkák vannak, egésze szeretem. Vásárlókkal foglalkozni, polcokat pakolni, jó a társaság is, tehát ez rendeződött. Santival kibékültünk, beszélünk, megvagyunk. Persze már nem lesz soha semmi olyan, mint ezelőtt volt, de ez talán nem is baj. Patrikkal is beszélünk, jól megvagyunk. Mindenkivel minden meg van beszélve, van munkám, vannak szabadnapjaim. Minden rendeződött úgy néz ki.

Viszont...

A mai napig hiányzik, pedig még júliusban volt, hogy együtt buliztunk. Hiányzik az, amit akkor éreztem, mikor vele voltam, az együtt töltött percek-órák. Hiányzik az a megnyugtató érzés, amit akkor éreztem, mikor csak feküdtünk egymás mellett, mikor a szemébe néztem, mikor megérintett. Hiányzik a mosolya, a nevetése, az a komoly beszélgetés fűszerezve egy kis humorral. Az utóbbi két hétben minden éjjel vele álmodtam, minden éjjel vele voltam. Folyton ő ölelt. Láttam magam előtt azt a ragyogó kék szemét, azt a mosolyt. Egész rossz, mivel csak álmok...

Tehát jelenleg talán ez az egyetlen dolog, érzés, ami hiányzik.

Ezt leszámítva, tényleg minden jóra fordult.