2013. febr. 19.

#367. miss u

Megint "írjunk verset.!" hangulatban voltam:
Természetesen ugyan annak szól, mint eddig~

Már nem emlékszem Rád...
Hogy hogy néztél rám...
Hogy milyen volt melletted
Hogy egykor még szerettelek.

Már nem emlékszem Rád...
Hogy milyen volt a szád...
A szemed, s hajad színe...
Pedig tudom, úgy szerettelek.
Blue Butterfly

2013. febr. 13.

#366. felidézni


abusive imageNapok óta próbálom felidézni az arcát: hogy milyen volt a szeme színe, a haja színe, és formája. A testalkata, a ruhái. Alig maradt néhány rémkép belőle. A pulcsijára még emlékszem, az egyik nálam is maradt. A másikra is csak azért emlékszem, mert majdnem ugyan olyat vett nekem anya (igen, férfi pulcsim van). A cipőjére még emlékszem, a kezére, a headset-jére, és a bmx-re. Még megvan a rémép, hogy egy arctalan, alaktalan fickó ledobja a telefonját a földre mérgében. Hogy felveszem és a kezébe adom, de már ez is olyan halvány. Rossz érzés, irtó szar tud lenni... :( 

Hát, ilyen az élet. Elfelejtünk mindent...

2013. febr. 6.

#365. idézet:

"Az emberek azért pityeregnek a moziban, mert abban a sötét teremben megérintik a varázslatok arany medencéjét, habár csak rövid ideig. Aztán kijönnek és újra szembesülnek a való világgal, amitől kissé szomorú lesz a szívük, de nem tudják az okát, miért." 

2013. febr. 5.

#364. Dreams

Fáradtan estem be az ágyba, hasam görcsölése miatt egy fájdalomcsillapítóval a gyomromban, ha már tartott ott. Mivel a fájdalomcsillapító gyorsan hatott, nem telt bele 10 perc és aludtam, illetve ismét egy másik világba csöppentem. Hogy én miket nem tudok összeálmodni... 

***Suliban vártuk a tánctanárt, esküvői ruhában volt mindenki, a párok más felosztásban voltak. Egy sötét folyosón álltunk, és beszélgettünk a lányokkal, hogy ki mennyire izgul. Erre jön ő. Odajön, megfogja a kezem s azt mondja "ne izgulj, menni fog" majd pár másodperc múlva átölel és megcsókol. Először csak nézte magam elé, nem vágtam le, hogy mi történik. Elhajolt, és zavartan pislogott. Nem bírtam ki, visszahúztam magamhoz, és én is megcsókoltam. Éreztem, ahogy belemosolygott a csókba. És hallottam a körülöttem lévők döbbenetét. "Nézd már, az Évi smárom P.D-vel". Elváltunk egymástól, de még mindig fogta a kezem.
*** Mivel nem jött a tánctanár elindult, hogy kimegyünk rágyújtani. (kosztümben) A suli előtt volt egy hatalmas kamion, mögötte meg farönkök. Szó szerint nem lehetett átjutni a kapun. Legalábbis azt gondoltuk. Hirtelen ötlettől vezérelve felugrottam a fára és átmásztam. Először a többiek csak lestek, hogy hülye vagyok, de végül ők is követtek. Fáztam. Egyszer csak valaki hátulról rám tett egy kabátot. Hátranéztem, Wolf. Azt mondta "hagyjuk a vitánkat, béküljünk ki" majd eltűnt. Elszivtuk a cigit, és úgy döntöttünk nem mászunk át újra, elmentünk körben. Az udvaron volt egy bazinagy háló-szerű valami. Azzal szórakoztak, hog valami riasztó volt rajta, és a tanárnak az ablakon be kellett dobni egy papír-repülőt. Odamentem, egyszerre bedobtam neki. Aztán repültem eget, berepültem az ablakon, átöltöztünk és mentünk Mamába....
***
És felébredtem. 
Érdekes volt, az biztos. 

2013. febr. 3.

#363. SPRING


Hé, Tavasz!
Ne haragudj meg, hogy zavarlak levelemmel, csupán azért írok, mert már nagyon hiányzol. Rá szeretnélek venni, hogy kelj fel végre, nyújtózkodj egyet, és gyere. Már tényleg nagyon hiányzol, és szükségem van rád. 

Előre is köszi, ha elolvastad.
Puszil: Évi. 

U.I.: néhány kép.