#437. rövid bejegyzés

Annyira boldog vagyok. 

Egyszerűen csak boldog vagyok. :D

Csodálatos érzés. <3 p="">

#436. Lapozzunk

Előzőre visszatérve. Akik a múltban barátaim voltak, s közben leromlott a viszony, vagy így, vagy úgy azok miatt nem fogok küzdeni. S ez nem azt jelenti, hogy feladom... egyszerűen csak nem tudom megérné-e az erőfeszítés. Ha jön(nek) jön(nek), ha nem, nem. Belefáradtam az egészbe, hogy én fussak az emberek után. Majd alakulnak a dolgok, úgy, ahogy meg van írva, vagy ahogy az említett személy(ek) alakítani szeretnék. Úgy viszonyulok hozzá(juk), ahogy ő(k) hozzám. Majd kiderül. 

Mooost pedig nagyon remélem, hogy ez már összejön, mert szeretném, és boldog lennék. Ám ez is alakul majd, valahogy biztos lesz. Néha hagyni kell, hogy sodorjon az ár. S majd a végén meglátjuk mi lesz. Mindenesetre, remélem, hogy ezen szív-ügyeim rendeződnek, és jahj. ^^

Már csak az van, hogy várjunk... nem akarok [újra] csalódni.

#435.

Hogy a dolgok milyen gyorsan tudnak megváltozni, az valami hihetetlen. Egy pillanat alatt megváltozik minden. Mire levegőt vennél, arra már ismételten nem vagy biztos a dolgokba. Most sem tudom, hogy mi lesz. Egyszerűen csak minden olyan gyorsan történt, és tényleg nem tudom mitévő legyek, hogy lesz majd most, hogy fogom folytatni, és a többi. Hirtelen volt ez a változás, csakúgy, mint az előző. Akkor is, csak úgy egyik pillanatról a másikra szűnt meg a dolog, most pedig a fordítottja. És az a legdurvább, hogy ez már nem az első az utóbbi időkben, hanem a harmadik, vagy talán már a negyedik. Különös. És tényleg nem tudom, hogy mihez kezdjek ezzel a dologgal, hogy most mi fog megváltozni, mert valami biztos.

Mindenesetre, örülök, hogy így alakult, és remélem nem fog fejfájást okozni ez a helyzet... DE.. és mindig ott van az a de, mindig ott fog maradni az a de, mert az évek során már megtanultam, hogy soha senkiben nem lehet megbízni...
De amúgy minden okésfaszajó. 

#434. Horoszkóp - Fekete Hold.

Netről másolt, persze számomra csak a nyilas a lényeg, de hogy ti is értsétek, mégis mi az a fekete hold horoszkóp (mert én sem tudtam) így hát bemásolom. És hát, mit ne mondjak, van benne igazság...

"A tizenkét csillagjegy jellemző, pozitív tulajdonságaival gyakran foglalkozik az ezoterikus sajtó, ám jóval kevesebb szó esik a csillagjegyekhez tartozó karakteres, negatív személyiségjegyekkel. A titkos tulajdonságainkkal, amelyek egyrészről nehezíthetik életfeladataink elvégzését, másrészt éppen ellenkezőleg: az általuk teremtett konfliktusok és feszültségek nyomán fejlődünk és csiszolódunk jobbá. Ennek szellemében olvassátok a sorokat, felháborodás és tiltakozás nélkül. Egy csepp bántás sincs a dologban, hiszen a titkos jegyek feltárása építő szándékú.

... 

Nyilas – meggondolatlanság: 

Amíg a Kosnál a lobbanékonyság állja útját az olajozott feladatmegoldásoknak, addig a Nyilas egyszerűen meggondolatlan. Nem tud, nem is akar ésszerűen gondolkodni és a szerint dönteni. Simán, botor módon rábólint olyan dolgokra is, amelyekről az adott pillanatban is tudja, hogy károsak a maga vagy szerettei számára. Meggondolatlansága mellett a hiszékenység is jellemzi, gyakran válik „áldozattá”, akit ilyen vagy olyan módon, de kifosztanak mások. A szexben is a meggondolatlanság - az ösztönei vezérlik -, és aztán nem győzi helyrehozni az okozott károkat."

[eredeti link - nézd meg a sajátod!]

#433. eszmefuttatás

Ha most azt mondanám, hogy minden szuper jó, hogy boldog vagyok, akkor hazudnék. Viszont, valahogy az évek alatt belém vésődött, hogy minden szuper, minden jó. Hogy a külvilágnak nem szabad megmutatni az érzelmeket, hogy inkább tartsam magamban a gondjaimat. Ez persze egy ideig megy is, ám jelenleg igen csak döcögősen. De most tény; nem vagyok jól, - lelkileg-, egyáltalán nem. Hogy mi az oka? Ha tudnám tehetnék ellene. Viszont, tudni sem akarom. Inkább csak terelném a figyelmem, de egy idő után ez sem megy. Tény; nem értem az embereket, nem értem, hogy ki-mit-miért tesz. Hogy mi az értelme a cselekedeteknek. Hogy mi az értelme az egésznek. Mert az emberi agy képes ilyenre; belerögzül valami, és hosszú időn keresztül ezt boncolgatja, szétszedi, összerakja, szétszedi, majd újabbnál újabb formába rakja össze. És ez nem csak akkor történik/zajlik, mikor ébren vagyunk, hanem nullától huszonnégy órán keresztül, állandóan, majd újra, és újra. Az a berögzült dolog mindig ott van, és lehetetlen tőle megszabadulni. Legyen szó bármiről, akármiről. Legyen szó egy, vagy több dologról, gondolatról, érzésről; az ott marad. Időnként persze úgy érezzük, hogy eltűnik, de igazából nem. Igazából végig ott van, s nem eltűnik, csupán csak elhalványodik, megfeledkezünk róla. Mert egy pillanatig, egy napig, egy hétig, vagy akármennyire időre is, de boldognak érezzük magunkat. És amikor majdnem minden jó, szuper, akkor nem vesszük észre, nem akarjuk észrevenni azt, ami odabent van. Ellenben, ha meging ez a pillanatnyi boldogság, - ami visszatekintve mindig csak pillanatnyinak tűnik, legyen szó akármekkora időintervallumról-, akkor előtör. Előtör, és mindent elpusztít, mint a szél; a nagyon erős, viharos szél. Igaz, az élet nem könnyű, ez velejáró.
***
Nem szerethetek bele, el kell kerülnöm, nem eshetek bele ugyan abba a hibába- mondogatom magamnak. De vajon a cselekedeteimben ez tükröződik? A francokat... nem. Miért nem? Ennyire mazochista nem lehetek. Ennyire nem reménykedhetek, ennyire optimista nem lehetek. Egyszerűen csak nem lenne szabad.
***
Azt hiszem ennyit a pillanatnyi eszmefuttatásról, kijelenthetem, egy picit jobban lettem, egy picit könnyebb, és egy picit erősebben marcangol a gondolat, a tudat, hogy...... 
Talán, ha szép, napos májusi időjárás lenne, boldog, vigyorgó emberekkel könnyebb lenne,- legalábbis annak érezném. Ám nem, borús, hideg, szeled, ronda májusi idő van. 

#432. Linkin Park - mindent elmond, amit érzek.

Először is, csak mert új szám... 

Másodszor pedig, mert imádom őket.

S végül, tényleg mindent elmond, amit most érzek.
És mert nincs olyan rész, amit ki tudnék emelni,
mert tényleg az egész szövege kell ide. Egybe!

Until It's Gone

#431. Gyakorlat #day1

Már említettem, ha minden igaz, hogy sikerült elintézni, hogy az érettségi szünet 3 és a szakmai vizsga 2 napjára legyen előrehozva a nyári gyakorlat. Nos ugye ma volt az első, és hát meg kell mondjam arra készültem, hogy borzasztóan unalmas lesz, de szerencsére nem volt az. Jó volt. Sőt, majdnem tök jó! A majdnem is csak azért, mert azért itthon ülni is jó lenne, ha már megkaptuk a szünetet. De tényleg jó. Jól magyaráz a tanár, egyszerűen, és mégis azt, amit kell. Megmarad a fejben, amit mond. Meg annyira nem is vészes, nem nehéz, meg amúgy is, az elsősegélynyújtás kötelesség, szóval hasznos. ^^" 

Úgyhogy az első napot kipipálhatjuk. 

Holnap a mentőállomásra megyünk 

(remélem lesznek jó faszik :D -> igen, ez volt az első ami eszembe/eszünkbe jutott)...

#430. Pillanatnyi eszmefuttatás | + majális |

A dolgok megváltoznak, egy idő után a rajongás elmúlik. 

A rózsaszín köd felszáll és nem maradnak érzelmek. 

Vagy, ha meg is maradnak, mélyen, legbelül, már nem érzed. 

Talán az idő múlása, a sok csalódás teszi... 

Csodálkozva bámulsz, hogy mi történt, hogy régen mennyire örültél volna... most pedig semmi. 

S úgy érzed, mintha valamit elvesztettél volna, mintha egy darabka belőled megsemmisült volna. 

Nos, ezt teszi az idő. A várakozás. A rágódás. 

Futás a semmiért, ami a végén értelmetlenné válik, mert kihűlnek az érzelmek.

A lényeg, hogy a múltat, itt és most hagytam magam mögött.

|majális|
Nagyon jól éreztem magam.
Megvolt az első vízibiciklizés.
Söröztem húgomékkal.
Csináltunk egy raklapnyi képet.
Hazajöttünk, átöltözni.
Visszamentünk.
Baromkodtunk, nevettünk, elvoltunk.
Ittunk. A legvégén meg összeszedtünk mindenkit.
És együtt csapattuk.