Hm, azért ez így szarul esik, főleg, mivel úgy tudom semmivel nem érdemeltem ki, hogy ezt kapjam. Lehet még meg is köszönöm, elvégre így már tudom, hogy időt pazaroltam az életemből, mikor veletek foglalkoztam, mikor még most is hiányoltalak titeket. Köszönöm, hogy elértétek, a hiányotokat ne érezzem, köszönöm, hogy elértétek seggfejeknek, bunkóknak, szánalmas embereknek tartalak titeket. Köszönöm, hogy többet nem kell érdeklődnöm felőletek senkitől. Köszönöm, hogy feltettétek a képet, s ezáltal tudatátok velem; én nem vagyok fontos. Köszönöm, hogy most már hivatalosan is bezárhatom a félig már amúgy is befejezett könyvet az életemből, melynek már annyi fejezetével végeztem, hogy egyszerűbb, ha egy új könyvet kezdek meg. Így azt hiszem kijelenthetem, hogy azok a személyek, akik a múltból fontosak voltak számomra már szinte (néhány kivétellel) teljesen elenyésztek, megszűntek létezni.
Legalább helyet kapnak a szívembe azok, akik tényleg megérdemlik, hogy rájuk fordítsam az időmet, és akikre én is szívesen fordítok időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése