Kiömlött a poharam, de nem úgy, mint múltkor. Amikor utoljára kiömlött csak bizonyos időnként volt beleborítva egy nagy adag víz, és különben is ittam le közben, de most más volt. Most folyamatosan öntötték, kis mennyiségben, és nem volt időm inni belőle. Tudom, elég rossz a hasonlat, de máshogy nem megy. Belefáradtam abban, hogy a mai világban a haverokkal nem lehet elmenni normálisan szórakozni, táncolni, nem lehet random dolgokat tenni és élvezni az életet, hanem mindig mindent százszor meg kell gondolni, hogy megtegyük-e. Nekem ez nem tetszik, én inkább random fogom magam és elmegyek valahova. Nem szeretem, hogy manapság, ha a barátaimmal vagyok, akkor az asztalon kell lennie a sörös üvegnek, és még vagy egy rakatnyi embernek.
Befejeztem. Inkább járok egyedül az utcákon, még akkor is ha unalmas és rossz lesz.
Befejeztem. Inkább járok egyedül az utcákon, még akkor is ha unalmas és rossz lesz.
Amikor minden jó akkor mindig történik valami, ami megváltoztatja ezeket a hiteket, mindig kell történnie valaminek, amitől meging a bizalmad... Szánalmas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése