Bár a világ mostanában a feje tetejére állt -főleg körülöttem-, és bár már majdnem tényleg feladtam... de nem. Nem fogok meghátrálni nem érdekel. Végre tisztán látok, tisztán látom, az emberek körülöttem megingottak, de én nem akarok, s ezentúl nem fogom engedni magamnak. Megvannak a terveim, és nem mondom el senkinek, addig, míg nem teljesítem. Megoldom, mert én vagyok az Évi.. és nem hiába választottam a Bluebutterfly álnevet magamnak. Bár akkor mikor választottam, még nem jöttem rá semmire. Annyit tudtam, hogy kedvenc színem a kék, és hogy szeretem fényképezgetni a pillangókat. De ez mára megváltozott, mára már érzem a név súlyát, és érzem hogy több lehetőség hozható ki belőle, mint ahogy valaha is hittem. Úgyhogy nem érdekel semmi és senki, ha kell embereket rúgok porba, önző és flegma leszek, de akkor is elérem azt, amit szeretnék, és ebben senki és semmi nem állíthat meg. Nem adok esélyt semminek és senkiben abban, hogy megállíthasson, mert mielőtt megállítana én állítom meg őt. Úgyhogy megbaszhatja mindenki, én akkor is megcsinálom. *mosolyog*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése