#490. Vers; megkapom, majd elveszítem;

2016. március 19. 23:53- Gondolatfuttatás: 

Címe majd lesz. Tartalma valós, megtörtént eseményeken alapszik. Hogy a rímek jók-e? Azt nem tudom, ez egy ilyen lett. Düh levezetésnek tökéletes. ^^" Összefügg #A Tánc-cal. Ez A Tánc.

2016. 03. 19. 23:53

Talán meghaltam.

A pokolba kerültem.

S folyton csak újra élem;

megkapom, majd elveszítem.

Először is megismertem.

Hittem benne, megigézett.

Elvesztettem, elmarták,

néha-néha visszajárt.

"Találkozunk, megígérem"

Akárcsak a mesékben.

Visszacsengett e két szó,

a visszhangtól már nem hallok.

Mindig itt volt, másokkal,

idő rám? Ugyan már!

Ne képzelődj, bolond lány,

rossz irányba futottál.

*folytatásért még több bejegyzés »

Teltek múltak az évek,

időnként még felidéztem;

Arcát, széles mosolyát,

Kék szemét, s az egóját.

Egyik unott reggelen, 

Megjött ám a levelem.

"Rég beszéltünk..." -ugyan már.

"mi újság veled, te lány?"

Átbeszéltünk éveket,

Nevettünk az éteren.

S jött az újabb ígéret;

"Ott leszünk a koncerten".

Igen, persze, szuper lesz,

Énekünk majd tovább zeng.

Jött az ősz, majd rá a tél,

az ígéret még bennem élt.

Aztán nem jött több levél,

elillant a vak remény.

Mit ad Isten, újra írt,

ennyit eddig nem ígért.

Haragudtam, de egye fene,

még egy próbát megért nekem.

Ott volt, láttam, élőben,

szívem kicsit megzörrent.

Észrevett, de nem intett,

mi a fene történhet?

Befejeztem, elég volt,

Te engem csak felhúzol,

idegesen lépkedtem,

könnyeim lepergettem.

Megírtam az érzésem;

utállak, mert ezt tetted.

Jött a válasz sebtiben,

ne haragudj, elcsesztem.

Ismét eltelt néhány év,

nem beszélt e két személy.

Visszajött, de itt hagyták.

Egyedül él mostanság.

Napi szinten beszélünk,

a múlton már csak nevetünk,

bocsánatot kért -s kapott-

amiért csak úgy itt hagyott.

Barátságunk, extrákkal,

kitartóan, egymással.

Barátság ez? Szerelem?

Én is csak ezt kérdezem.

S, ha a pokol újra elér,

és megint elveszíteném,

Tudni fogom, hogy van remény,

mert az örökkön örökké él!

- Blue Butterly

Vagy tán ennyi tánc után,
már tényleg elfárad a lány,
S új korra virrad a világ;
levegőt vesz, s tovább lép tán.