Úúúj dizájn, őszi, kevésbé színes, de hiperszuper. :)
Egyébként, még mindig nem tudom eldönteni, hogy melyik a kedvenc évszakom, de még mindig az ősz és a tél között vacillálok leginkább. Mondjuk, egyértelmű, hogy az embernek mindig az áll a legközelebb a szívéhez, amelyik évszakban született, ergo nekem a tél, de mivel manapság silány telünk van, hó nélkül már régen elveszítette azt az igazi varázsát, így azt hiszem maradt az ősz.
Igazából, ha arra gondolok, hogy a legjobban egy farmerba, egy kötött pulcsiba, nagy sálban, vékony kabátban és csizmában érzem jól magam, akkor is csak az ősz tud eszembe jutni, semmi más. Meg igazából annyira szép, sok sok színes lehulló falevél, az utak tele vannak velük, erdei állatok az út szélén... (jó, ez persze veszélyes is!) jó séták, napsütés, na meg persze eső is... de akkor is annyira szép!
_ _ _ _
Értem én, hogy minden okkal történik, csupán szeretném tudni azokat az okokat. Ha már egyszer az életembe 'kötnek' bele. Mert tényleg értem, hogy ha valami nem történik meg, az azért van, mert, hogy a sors, mást tervez nekem, de tényleg, nagyon nagyon ott lennék már annál a másnál, mert meg őrit ez a semmi. Mert most tényleg semmi van.
Képzésre minden bizonnyal nem vesznek fel, mert a lányt, aki velem volt, már tegnap hívták, engem meg ugye nem, jó oké, ma van a határidő, de esélytelennek tartom hogy hívjanak, hiába ugyan azt a tesztet írtuk... Az ő 'körzetéből' egyedül ő jelentkezett, az enyémből vagy 30 ember, 15 a maximális fő és összesen 38-an voltunk... Lehetetlen mindenkinek bekerülni. Sajnos.
Pedig tényleg érdekelt volna, szívesen beletanultam volna ebbe a TB-s szakmába, bérszámfejtés és a többi, meg persze jó lett volna a 3 havi nettó 52 ezer forint is. No, de mindegy, majd jön a más.
Egyébként, még mindig nem tudom eldönteni, hogy melyik a kedvenc évszakom, de még mindig az ősz és a tél között vacillálok leginkább. Mondjuk, egyértelmű, hogy az embernek mindig az áll a legközelebb a szívéhez, amelyik évszakban született, ergo nekem a tél, de mivel manapság silány telünk van, hó nélkül már régen elveszítette azt az igazi varázsát, így azt hiszem maradt az ősz.
Igazából, ha arra gondolok, hogy a legjobban egy farmerba, egy kötött pulcsiba, nagy sálban, vékony kabátban és csizmában érzem jól magam, akkor is csak az ősz tud eszembe jutni, semmi más. Meg igazából annyira szép, sok sok színes lehulló falevél, az utak tele vannak velük, erdei állatok az út szélén... (jó, ez persze veszélyes is!) jó séták, napsütés, na meg persze eső is... de akkor is annyira szép!
 |
| morning leaves - autumn |
_ _ _ _
Értem én, hogy minden okkal történik, csupán szeretném tudni azokat az okokat. Ha már egyszer az életembe 'kötnek' bele. Mert tényleg értem, hogy ha valami nem történik meg, az azért van, mert, hogy a sors, mást tervez nekem, de tényleg, nagyon nagyon ott lennék már annál a másnál, mert meg őrit ez a semmi. Mert most tényleg semmi van.
Képzésre minden bizonnyal nem vesznek fel, mert a lányt, aki velem volt, már tegnap hívták, engem meg ugye nem, jó oké, ma van a határidő, de esélytelennek tartom hogy hívjanak, hiába ugyan azt a tesztet írtuk... Az ő 'körzetéből' egyedül ő jelentkezett, az enyémből vagy 30 ember, 15 a maximális fő és összesen 38-an voltunk... Lehetetlen mindenkinek bekerülni. Sajnos.
Pedig tényleg érdekelt volna, szívesen beletanultam volna ebbe a TB-s szakmába, bérszámfejtés és a többi, meg persze jó lett volna a 3 havi nettó 52 ezer forint is. No, de mindegy, majd jön a más.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése