Sokszor mondják... tanácsként, általában... "Élj a mának" De vajon az emberek tartják is magukat ehhez? Vajon valóban a mának élnek, vajon valóban nem rágódnak a múlton, vajon valóban nem gondolkodnak a szokásos "mi lett volna ha..." mondaton?
Mi van akkor, ha az ember képtelen elszakadni a múltjától?
Elvégre azt is szokták mondani, hogy "ha valamit nem tettél volna meg a múltadban, akkor most nem az az ember lennél aki vagy..."
És amúgy is, miért várjam el valakitől, hogy lépjen túl a múlton, mikor nekem is nagyon nehezen megy? Pedig nekem még könnyebb is lenne, mert nem volt semmi kapcsolat, csupán egy mocskos egyoldalú szerelem, De ha én nem tudok felejteni, egy csupán tőlem irányuló dolgot, akkor miért várom el azt, hogy valaki más túllépjen egy egymás felé irányuló szerelmen, ami már véget ért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése