#320. Lapozz../

És végre itt vagyok. Elértem amit akartam, kicsit még a köztudatba is belecsöppentem. Már nem az a lány voltam akit mindenki csak csúfol, már nem egy senki voltam, éltem, kipróbáltam mindent amit csak szerettem volna. Voltak jó, és rossz napjaim is, egyik pillanatban még a felhők fölött lebegtem, mire észbe kaptam már a kavicsokat számoltam a sárban. Szerettem embereket, voltam szerelmes, gyűlöltem, boldog voltam. Hisz ezt akartam. Csak élni akartam, nem érdekeltek a tetteim következményei, nem érdekeltek az emberek véleményei, amiket csak az alapján alkottak, hogy rám néztek. Nem érdekelt, hogy ki milyennek ítélt meg. De már elég. Már túl sok volt ez nekem, nem kell több. Vissza akarok menni oda, hogy egy élettelen kis senki voltam, szerény, alig beszéltem, csak a barátaim voltak a fontosak, és mindenféle hülyeségbe nem mentem bele. Elegem van, nem akarok a köztudatban lenni, nem akarok amiatt keseredni, hogy azok akiket a barátaimnak hittem elárultak.