#364. Dreams

Fáradtan estem be az ágyba, hasam görcsölése miatt egy fájdalomcsillapítóval a gyomromban, ha már tartott ott. Mivel a fájdalomcsillapító gyorsan hatott, nem telt bele 10 perc és aludtam, illetve ismét egy másik világba csöppentem. Hogy én miket nem tudok összeálmodni... 

***Suliban vártuk a tánctanárt, esküvői ruhában volt mindenki, a párok más felosztásban voltak. Egy sötét folyosón álltunk, és beszélgettünk a lányokkal, hogy ki mennyire izgul. Erre jön ő. Odajön, megfogja a kezem s azt mondja "ne izgulj, menni fog" majd pár másodperc múlva átölel és megcsókol. Először csak nézte magam elé, nem vágtam le, hogy mi történik. Elhajolt, és zavartan pislogott. Nem bírtam ki, visszahúztam magamhoz, és én is megcsókoltam. Éreztem, ahogy belemosolygott a csókba. És hallottam a körülöttem lévők döbbenetét. "Nézd már, az Évi smárom P.D-vel". Elváltunk egymástól, de még mindig fogta a kezem.
*** Mivel nem jött a tánctanár elindult, hogy kimegyünk rágyújtani. (kosztümben) A suli előtt volt egy hatalmas kamion, mögötte meg farönkök. Szó szerint nem lehetett átjutni a kapun. Legalábbis azt gondoltuk. Hirtelen ötlettől vezérelve felugrottam a fára és átmásztam. Először a többiek csak lestek, hogy hülye vagyok, de végül ők is követtek. Fáztam. Egyszer csak valaki hátulról rám tett egy kabátot. Hátranéztem, Wolf. Azt mondta "hagyjuk a vitánkat, béküljünk ki" majd eltűnt. Elszivtuk a cigit, és úgy döntöttünk nem mászunk át újra, elmentünk körben. Az udvaron volt egy bazinagy háló-szerű valami. Azzal szórakoztak, hog valami riasztó volt rajta, és a tanárnak az ablakon be kellett dobni egy papír-repülőt. Odamentem, egyszerre bedobtam neki. Aztán repültem eget, berepültem az ablakon, átöltöztünk és mentünk Mamába....
***

És felébredtem. 

Érdekes volt, az biztos.