Mit ne mondjak, azért én is keveset írok mostanában, de hisz miről is írhatnék... mindig minden ugyan olyan. Ugyan az, teljesen, idegesítően, de már hozzászokik az ember...:
Mi mondható el a mai világról, véleményeim, tapasztalataim..?
- barátságok meggyengülnek
- csalódások erősödnek
- bizalmaknak nincs helye.!
Igen, sajnos ez van, nagyon ritkán bízok már meg valakiben.
Nem tudhatom, ki kinek mit mond vissza, és hiába mondok egy 'x'-et... valaki más már egy 'y'-t, vagy épp egy 'z'-t hall vissza, s úgy, hogy azt én mondtam. ^^
Nem tudhatom, ki kinek mit mond vissza, és hiába mondok egy 'x'-et... valaki más már egy 'y'-t, vagy épp egy 'z'-t hall vissza, s úgy, hogy azt én mondtam. ^^
Persze kicsi szíveim, én mondtam, meg együtt vagyok Aoival 6 éve, egy háztartásban élünk, minden nap szexelünk, sőt még van három gyerekünk is; egy lány, és két fiú. Minden nap együtt gitározunk, és bevettek a GazettE-be is, mint gitáros, de néha énekelek is. Ja, és most nyáron lesz az esküvő, és az eljegyzési gyűrűm egy Vivienne Westwood gyűrű volt. Hát nem tök király? ^^
Remélem érthető volt az irónia. (:
Szóval, igen mit mondjak még?
Amúgy nem nem mondtam, de még a fejemben sem fordult meg ilyen.
Vagy mondtam? Nem, kurvára nem emlékszem rá, baszdmeg.
Ha mondtam is, maximum múltba.. meg mást.
Amúgy nem nem mondtam, de még a fejemben sem fordult meg ilyen.
Vagy mondtam? Nem, kurvára nem emlékszem rá, baszdmeg.
Ha mondtam is, maximum múltba.. meg mást.
Vagy, ha már egyszer olyat állít az ember, hogy valakinek mondtam valamit, akkor már szóljon nekem is, lécci, mert tök gáz, hogy nem tudom miről van szó. Vagy legalább ne venné el pont azt a másodpercnyi emléktöredéket, mikor ezt mondtam, szeretnék rá emlékezni. *fuckup*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése