Elegem van... komolyan kikészültem, komolyan nem tudok már semmit, aminek örülnék - pláne a mai napban-, régen volt ennyire, és Tényleg Ennyire szar napom. Sajnos tényleg szembesülnöm kell azzal, hogy nincs senkim... nincs igaz barátom, nincs olyan, akire támaszkodhatok, nincs olyan aki valaha is komolyan szeretett volna. nincsenek barátaim... nincsenek... egyedül vagyok ebben a mocskos világban...
- Nem hiszem, hogy ez az a hely...
- Dehogynem... hisz itt senki nem ismer.
- Nem-e? Drágám, körbenéztél?
- Igen, Uram. Körbenéztem... mindenkinek meg tudom mondani a nevét, de nem erre gondoltam.
- Hanem mire? Nem értelek.
- Igaza van, mindenki ismer... Mindenki ismer, de senki... Senki nem tudja, hogy ki vagyok.
- Értem... Azt hiszem felnőttél, büszke vagyok rád. Add magadat, de senkibe ne bízz meg.
- Ne fogok még egyszer ebbe a hibába esni.
- Most menj aludni, jóéjszakát.
- Jóéjt'.
(Bluebutterfly94)
Legalább írni még tudok... Csak evvel is az a baj, hogy kell hozzá inspiráció, s, ha az nincs meg, akkor az egész nem ér semmit se. : (
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése