Annyira jó lenne ezt most elújságolni valakinek, de nincs senki akinek lehetne... annyira szar ez így... Eddig is amikor mesélek valamit a "barátnőimnek" azt látom, hogy le se szarják, hogy mit mondok, csak meghallgatnak, az meg úgy nem jó. Én akarom látni az ő szemükben is a lelkesedést, azt, hogy örülnek annak, hogy én örülök... - de Évii, mit is képzelsz, ilyen soha nem lesz-, wake up!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése