Lehet, hogy már csak a zene tart minket össze - legalábbis ezt gondoltam, egy ideig- de nem, egyszerűen a távolság növekedése tart minket össze. Mindkettőnknek fontos a másik és az, hogy mi van vele. Egyszerűen imádom őt, ő az, akire mindig számíthatok. Lehet, hogy nem fut ide, hogy megvigasztaljon, de simán eltereli a figyelmem, és vissza se tudok rá gondolni, hogy valami bajom van. Ő az, aki mindent tud rólam, senki más, még a legjobb barátnőm se tudja azt, amit ő tud. Mikor nem beszélünk, hiányzik, mikor beszélünk, röhögök. Örülök, hogy megismerhettem, örülök, hogy nem lett köztünk több, mint a találkozások, örülök, hogy akkor nem jöttünk össze.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése