Jelenleg nem a nyárral van bajom, és nem is a bizonyítvánnyal (elég jó lett, egyetlen egy 2-esem lett, a többi 3-as, 4-es...) Egyszerűen mintha valami hiányozna... ilyenkor arra gondolok, hogy egy fiú, de aztán eszembe jut, hogy lehet lenne lehetőségem egy olyannal összejönni akit én is bírok, meg ő is bír, de mikor ebbe belegondolok, akkor rájövök, hogy én nem is akarnám... hogy nem ez hiányzik. Elgondolkodom, hogy lehet, hogy nem egy pasi, hanem a pasi kell.. de valahogy mintha már vele sem lennék olyan boldog... mintha megmaradna ez a fura hirtelen rám jövő melankolikus szomorúság... Barátok. Oké, abból nincs sok, és nem is tudom, de nem..
Olyan, mintha elveszítettem volna önmagamat, mintha tudnám, hogy mi, de egyszerűen nem akarnék kitérni rám, mintha tudnám, mi a bajom, de nem akarom beismerni, és mikor ráösszpontosítok újra csak nem jut eszembe... Nem tudom mi van velem. Mintha lenne egy rossz előérzetem, mintha félnék valamitől, de nem. Mintha leszarnám a dolgokat, de nem. Mintha tényleg elveszítettem volna magamból egy darabot... és ilyenkor megszólal a hang a fejembe: ez marhaság! Nincs semmi bajod. -, de valami mégse kóser...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése