Kezdem úgy érezni, hogy kezd kicsúszni ez az egész a kezemből. Minden, a tanulás, az öröm, a barátok, a család, az internet... minden. Lehet, hogy csak egy 'pillanatnyi' (hónapnyi), de jelenleg így érzem.
"A holnap még várhat,most éljünk a mának!
Bár nem látod őket, a hátadon szárnyak."
Folyton Róluk álmodok. Már másodszorra. Ebben az a szar, hogy amúgy sem tudom, mit tegyek.. hogy felejtsem el az egészet. Arra számítottam, hogy legalább álmomban elbújhatok, de nem. Üldöznek. Nem akarják, hogy ki tudjam verni a fejemből. :/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése