2015. aug. 13.

#470 one year ago

Of all the things I still remember
Summer's never looked the same
The years go by and time just seems to fly
But the memories remain
(...)
Now the days are so long that summer's moving on
We reach for something that's already gone

2015. aug. 10.

#469. Summer *

Végeztem ugye sulival, elkezdődött a nyár, persze, pár dologról már írtam, de úgy érzem muszáj magamnak rendesen összefoglalni, mert jelen álláspont szerint eddigi életem egyik legjobb, legpörgősebb legeseménydúsabb nyara ez a 2015-ös nyár.

Ami a kifejezett kezdés az az volt, mikor az osztálytársaim (3-an) lejöttek hozzánk... Lementünk a tóra, strandoltunk, vízipipáztunk, söröztünk, beszélgettünk. Aztán volt egy nyár indító kerti party, egy "mindenkinek megvan minden vizsgája" buli, egy kiruccanás Székesfehérvárra, állatkertbe menni, egy nyaralás Zamárdiba, 2015-ös Hungaroring, Egy Viszáki bagolytúra, egy szülinapi party és egy random összejövetel. És persze közben milliónyi jó program, haverokkal ivás, beszélgetés. :)

Tehát, eddig fantasztikus volt, ami pedig ezután következik, az mindent vinni fog. Tudom.

2015. aug. 2.

#468

• Helyesírási hibákért elnézést, telefonról írok!

Tudom magamról, hogy hihetetlenül nagyon -nem mondom, higy jól- tudok kombinálni. Valójában ez senkit nem fog érdekelni, meg ugyan kinek lenne joga arra, hogy emiatt beszóljon, tehát leírom.

A minap volt egy álmom. Nem szokványos álom volt, mivel én általában jókat álmodok, meg általában csupán minimális az összefüggés az álmom és a valóság között. Most máshogy történt.
Az álom röviden egy csatáról szólt. A kedvesemmel éltem egy kis faluban, ahol is támadni kezdtek minket a farkasok, hatalmas harc volt, sok sok halottal. Aztán engem kedvesem kérésére elvittek onnan, hogy nehogy bántódásom essen...-itt volt egy minimális váltás- egy házban voltam anyuval, de rettentően féltem, sírtam, aztán álmomban, felébredtem a sírásomra és átfeküdtem anya mellé -ez mondjuk cuki, de jött is a visszaváltás..- Ismét a csata helyén voltam, de már nem volt csata. Lopakodva mentem át a falun, és felmásztam egy Mogyoró fára -WTF?- ahonnan belàttam a boss házát, aki persze farkas volt, féltem, nem tudtam a csata kimenetelét, bár a sok farkasból rájöttem, vesztettünk... Nem láttam egy ismerőst se, aztán egyszer csak felettem elkezdett hullani a mogyoró, vagy inkább makk, nem tudom és felettem lebegett egy barátom -s jött a váltás, ami évekkel később lehetett- ezzel a baráttal voltam, mikor ugyanis küldött egy linket, -nem faszbukon, de olyasmi volt- a kedvesem volt a képen, élt, valahol Németországban. Aztán írtam neki, hiányzol.. Mindjárt sírok. - és felkeltem. Nem volt egyszerű, az biztos.

Persze, utána néztem mindenneky azóta meg úgy az agyam által is rájöttem felére.

Tegnap volt az ún. Kék Hold jelenség. -a 13 egyébként szerencse számom.- Azt mondják ilyenkor, hogy akire vágyunk, és akit el akarunk felejteni, az ilyenkor jobban 'teljesül', vagy mi a megfelelő kifejezés. Nos, persze kívántam mindkettőt, a felejtést is, meg a megkapást is, ugye külön két ember...

Aztán, ma meg épp olvasgattam, mikor a lámpám felmondta a szolgálatot, elsötétült, majd mikor apa ki akarta cserélni az égőt, az egész lámpa fej/bura a padlóra zuhant... Erre mi jutott eszembe... "Hogy törhesd aztán ezer szilánkra..." - Mes, Kincsem.

Úgyhogy ezek után már csak aludni akarok, és felébredni.

Nem írom le a konkrét összefüggést, megvárom, míg valóban összefüggővé válik.