#448.

Sok minden van...

Sok....

... jó, 

... rossz, 

... kellemetlen, 

... dühítő, 

... könnyfakasztó, 

... mosolyt csaló, 

... érzelem, 

... hiány érzet,

... változás, 

... új dolog,

... új szokások,

... új érzések.

#447.

ezt akkor sem tartom normálisnak, és kurva nehéz szemet hunyni felette. még akkor is, ha csak... akkor is kurva nehéz. és ami a legrosszabb, hogy nem tudom, hogyan kezeljem, hogy mit csináljak. mert persze, az lenne a legegyszerűbb, ha nem törődnék vele, ha csak lennék, de mi van ha mégsem csak... mi van ha van más is ezen kívül, mi van, ha van több... szóval egyszerűen nem tudom, hogy meg merjem-e említeni, vagy hogy mi a faszt csináljak. vagy, ha megemlíteném mi lesz a reakció. mi van, ha olyat mond, amit nem akarok hallani. nem. ez egyszerűen nem lehet normális. 

vagy... megemlítsem-e másnak. megkérdezzem-e tőle. de akkor is félek, hogy visszajut a fülébe. mert nem akarom, hogy az legyen, hogy kibeszélem, meg ilyesmi. tudom, hogy ezt nekünk kell megoldani, de ha egyszer nem tudom, hogy hogyan kezeljem, vagy hogy mondjam e akkor mégis hogyan...? 

picsába, hogy mindennek ilyen nehéznek kell lennie...

"Fake a smile, yeah, lie and say that 

You're better now than ever, and your life's okay 

When it's not, no"

#446.

Mégiscsak szörnyű, hogy milyen nehéz túltenned magad múlton, hogy hiába jó most minden, akkor is eszedbe jutnak még az emlékek, a hazugságok, az ígéretek. Minden ami jó volt, minden, ami rossz. Rossz rá gondolni, hogy milyen volt akkor, s milyen most. Hogy milyen hamar változtak a dolgok, hogy hány új esélyt adtál valakinek, s, hogy ezeket az esélyeket hányszor utasította vissza, hányszor basztak át, hányszor néztek hülyének. Hányszor piszkáltak valaki miatt, aki csak szimplán fontos volt neked. Mert ismerted, tudtad minden gondolatát... és akkor hirtelen egy pillanatba, mikor nem számítottál rá vége lett. És mégis, minden rossz ellenére, minden elmaradt ígéret ellenére, nehéz elengedni az embert. Nehéz, kibaszottul nehéz azt mondani, hogy jó, felfogtam, nem próbálkozok többet. Elengedem. Illetve, nem mondani könnyű, de így is tenni, így élni a mindennapokat. Az már nehéz. Nehéz, hogy ne jusson eszedbe egy könyvről, egy zenéről, egy együttesről, egy eseményről, egy közös ismerősötökről. Kibaszott nehéz.
..In these promises broken / deep below
Each word gets lost in the echo
So one last lie / I can see through
This time I finally let you
Go! .. 

Ezt leszámítva, viszont úgy gondolom, hogy tényleg minden rendben van. Augusztus hónapra megkaptam a melót. Lesz pénzem szeptemberre. Szabival is jól megvagyunk.Egyedül annyi még, hogy hihetetlenül unalmas ez a nyár, és hihetetlenül de semmit nem csináltam. még a tóra se nagyon tudtunk lemenni, mondjuk ez inkább az időjárásnak köszönhető. Egyenlőre azt hiszem ennyi. még jelentkezek.