2014. jan. 27.

#409. Alive

Az ember sok hülyeséget, sok hibát követ el az élete során, ám ezek a hibák ösztönből jönnek, s az ösztönök soha nem hazudnak - legalábbis ezt mondják a bölcsek. Hogy nekem hazudtak-e, azt nem tudom, azt tudom egyedül, hogy egy kicsit összezavarodtam. Bár, lehet, hogy nem is ezek miatt a hibák/hülyeségek miatt, hanem egyszerűen csak azért, mert bár úgy érzem élek, ez csak egy érzés, de igazi valóság alapja elég alacsony százalékon van. Nem tudom magam miatt-e, vagy inkább a társadalom alakulása, a társadalomban felvett helyzetem miatt van-e. Lényeg a lényeg, kibököm, mért nem élek; társ. Kellene egy társ, egy olyan ember, akivel megoszthatok mindent. Azt hiszem már csak ez az egyetlen dolog hiányzik, és teljes életet élek. Ám így, mintha félig élnék. Nem tudom, lehet, csak beképzelem, de így gondolom. 
Na azt hiszem mára ennyi voltam. 
Egy idézet itt a végére:

"Find someone who isn’t afraid to admit that they miss you. Someone who knows that you’re not perfect, but treats you as if you are. Someone whose biggest fear is losing you. One who gives their heart completely. Someone who says I love you and means it. Last but not the least, find someone you wouldn’t mind waking up with you in the morning, seeing your wrinkles, and you gray hair, but still falls in love with you all over again."

2014. jan. 26.

#408. Friends or Family

I had two choices; friends or family.
That's two important thing in the life.
The life without family or The life without friends.
I think I choice the right way; Family. 
Because family is always with me, 
but the friends sometimes leave me 
alone. 

2014. jan. 22.

#407. Our Last Night Band ♡

Bolyongtam a youtube-on, zenéket kerestem, hallgattam, aztán így egyfolytában, és egyszer csak felfigyeltem egy jó klipnek tűnő kezdőképre, először nem is néztem a nézettséget, csak úgy rámentem. Hát szuper-fantasztikus zenekarra bukkantam, mint cover, mint saját számok által. 
De hogy miért olyan nagy dolog ez? Borzalmas napom volt, kicsit elaludtam; 6-kor keltem, ki akartam menni kávézni, de nem volt. Elszívtam egy fél szál cigit, bementem felöltözni, fogat/arcot mosni, töltöttem magamnak 7 szál cigit, meg tettem el magamnak innivalót, aminek a fele a padlón landolt, fésülködni nem volt időm, siettünk a buszra, alig akart beállni, szétfagytam, fájt a fejem egész nap, még most is, tiszta idegbeteg voltam, zakatoltak a gondolataim, múlt-jelen-jövő gondolatok, 2 joggal kezdtünk, amitől nem tudtam mit várjak (végül jó volt), utána film nézés; esőember. Persze, jó volt, de egész megrázó. Aztán hazajönni, és itthon is az a semmi. És mikor azt hittem, hogy végre jó lesz, még olyanok is (ok nélkül) faszok, akiktől nem várnám el. És ilyenkor, mikor teljesen kivagy, egy jó, egy számodra új zenekart találni; felbecsülhetetlen érzés. Már ezért sokkal jobb napom lett. Imádom őket. Telómra is szedem le mindjárt a zenéket, a holnapom már velük induljon! És akkor itt is a Banda egyik száma: Ismerjétek meg! Én már fél órája imádom, végighallgattam vagy 7 zenét. Nagyszerűek!