2014. jan. 5.

#403. Holnap suli! (。・ω・。)ノ

Jaj, hogy én hogyan fogok felkelni holnap reggel 5-kor az egy nagyon jó kérdés. Nem tudom, hogy mennyire lesz nehéz, nehéz lesz-e  egyáltalán visszazökkenni az unalmas, fárasztó hétköznapokba. A korán kelés, a felébredés, a bebuszozás, buszon a zenehallgatás (egyik dolog, ami ellenben nagyon hiányzott♥), beérés Zalaegerszegre, találkozni lányokkal (ez a másik♥), felsétálni a sulihoz, bemenni spárba/lidlbe, bemenni suliba, ott lenni, a sok egymást után követő órák egészen 3-ig (kivéve pénteken), aztán órák után az idő eltöltése, mert 4-kor már sötét van, és hideg(ebb). Aztán álmosan hazabuszozni (zene♥), itthon meg körülbelül beesni az ágyba, vagy tanulni. Mondjuk a suliban eltöltött idő, az osztálynak hála jó lesz, mégis furcsa lesz elengedni a megszokottat; eddig felkeltem délután kettőkor, háromig pizsibe voltam, aztán benyomtam a gépet; facebook, we♥it, tumbrl, twitter, aztán skype, meg wow és olyan 7-8 között ráeszmélni, hogy elment az egész nap. Vagy filmezni egész nap, sorozatokat (hm.. mondjuk ez is jó lesz, mert cw-nél is véget ért a karácsonyi szünet.♥).
Mindenesetre nincs mit tenni, véget ért a szünet, muszáj lesz visszazökkenni, és menni is fog. (:

Jelenleg meg amúgy sem a suli a bajom, sőt kivételesen semmi bajom nincs a sulival (ez nagyon furcsa érzés). A legnagyobb bajom, hogy rohadt beteg vagyok; fáj a fejem, el van dugulva a fülem, folyik az orrom, és folyik rólam a víz. Természetesen a szünet végére kell betegnek lennem, ám nem értem miért, mert szerintem még szilveszterkor sem öltöztem pőrén. Mindegy. ^^"
Na jó sulit mindenkinek! Jó visszazökkenést, illetve sikereset. (:

2014. jan. 4.

#402. On The Road- Moovie

Megnéztem tegnap este az Úton c. filmet. Amit mindenképp tudni kell róla, hogy egy elvont művész film. Amit pedig rólam kell tudni, hogy imádom az ilyeneket. Persze ez nem az a nagyon elvont, csak egy minimálisat. A sztorija:
"Közvetlenül apja halála után Sal Paradise, egy feltörekvő New York-i író találkozik Dean Moriarty-val, egy lehengerlő stílusú, elbűvölő ex-szélhámossal, akinek a rendkívül felszabadult és egyben rendkívül vonzó Marylou a felesége. Arra ítéltetve, hogy ne beszűkült életet éljenek, a két barát megszakítja minden addigi kapcsolatát és útra kel Marylou-val. Éhezve a szabadságra, a három fiatal elindul, keresvén a világot, új találkozásokat és önmagukat"
Nos, összességében nekem nagyon tetszett, és a vége, a legjobb volt. Valahogy magamat láttam Sal-ben (ha valami megnézi rájön, hogy miért). Egyébként talán semmi problémám nem volt a filmmel, szóval tőlem kapott egy 10-es szavazatot. 

2014. jan. 2.

#401. újévi "fogadalom"

Eldöntöttem, hogy nem fogok utáni senkit, nem fogok haragudni senkire, nem fogok foglalkozni azzal, hogy ki utál, s ki nem. Kidobom az 'úgy állok az emberekhez, ahogy ők hozzám' hozzáállásomat. Több okból. Egyrészt nem, én nem az az ember vagyok aki azért bunkózik másokkal, mert ők is bunkóznak velem. Én élvezni akarom az életet, a barátaimmal lenni, vagy, ha kell egyedül, de nem akarok időt pazarolni arra, hogy utáljak valakit. Az nem megoldás semmire. Persze, ez még nem azt jelenti, hogy elfelejtek minden sérelmet, de nem fogok azokon gondolkodni, emlékeimben ott lesznek, de 'elhagynak' és esetleg vissza akarnak jönni, azt nem fogom kéz-pénznek venni. Szóval igen a megbocsájtok, de nem felejtek mondat megfelelő lesz, elvégre nincs minden elfelejtve annyival, hogy 'ne haragudj', s természetesen azért nem az az ember vagyok aki hagyja, hogy játszanak vele, már nem.
incs kedvem napokat azon agyalni mi történt a múltban; mit tettek ellenem, mit tettem én emberek ellen, mit rontottam el, minek mi lett a következménye, hogy kinek a hibája volt. Nem érdekel. Aminek vége van annak okkal van vége, ám, nem tudhatom hogy mit is jelent a vége. Ellenben azért, mikor '

Mellesleg csináltam muzsikát, fent van. :D
Visszatérve, vegyes ám inkább kellemes érzés visszaolvasni a livejournalos f.szságokat (: